Xenofób jogalkalmazók, avagy gyűlölik-e a magyar bírák a külföldi jogot?

A magyar nyelvű Wikipedia szócikke szerint a xenofóbia görög eredetű kifejezés, a xenos („idegen”) és a phobos („félelem”) szavak összetétele, jelentése idegengyűlölet, enyhébb formájában az idegenekkel szembeni negatív érzelmeket jelenti. Természetesen semmi sem utal arra, hogy a magyar bíróságok bármilyen ellenérzésekkel viseltetnének külföldi felekkel szemben. Úgy tűnik azonban, hogy a külföldi jog megítélése már korántsem ilyen semleges. Valóban próbálnak-e a magyar bíróságok kibújni a külföldi jog alkalmazásának kötelezettsége alól? És ha igen, miért? És tehetünk-e bármit azért, hogy ne így legyen?

A komparatisztika szabaddá tesz (Láthatatlan alkotmány, láthatatlan komparatisztika és a közös európai alkotmányos hagyományok)

Hónapokon belül lejár néhány alkotmánybíró mandátuma, és ilyenkor törvényszerűen előtérbe kerülnek az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos, már sokszor körüljárt dilemmák. Ez a blog eddig nem igazán foglalkozott az Alkotmánybírósággal – nos, eljött az ideje. Különösen azért, mert az alkotmánybíráskodást és a jogösszehasonlítást vizsgálva meglepően aktuális és szenzitív problémákba botlunk: legyen-e európai (is), ami magyar, és egyáltalán az Alkotmánybíróság csak az Alaptörvény mellé rendszeresített értelmező kéziszótár, vagy annál azért több?